A félelem hálójában: pánik
A pánikbetegség egy legyengítő mentális egészségügyi állapot, amelyet visszatérő, váratlan pánikrohamok jellemeznek. Ezeket az epizódokat intenzív félelem és kellemetlen érzés jellemzi, és gyakran olyan fizikai tünetek kísérik, mint a szapora szívverés, remegés, izzadás és légszomj. Bár a pánikbetegség pontos okai nem teljesen tisztázottak, a kutatók számos olyan tényezőt azonosítottak, amelyek hozzájárulnak a kialakulásához. Ezekbe beleértve a genetikai hajlamot, a idegrendszeri átvivőanyagok egyensúlyhiányát és a stresszes életeseményeket.
A pánikbetegség egyik érdekes aspektusa, hogy az egyének fokozottan érzékenyek a félelemmel kapcsolatos, tudatalatti ingerekre. A szubliminális ingerek olyanok, amelyek a tudatos tudatosság küszöbénél lejjebb jelentkeznek, de mégis befolyásolják a gondolatokat, érzelmeket és viselkedést. A pánikbetegeknél még a félelemmel kapcsolatos finom jelzések is fiziológiai és pszichológiai reakciók kaszkádját indíthatják el, ami pánikrohamban csúcsosodik ki.
Tanulmányok kimutatták, hogy a pánikbetegségben szenvedő egyének fokozott amygdala-reaktivitást mutatnak a fenyegetéssel kapcsolatos ingerekre, még akkor is, ha azok szubliminálisan jelennek meg. Úgy tűnik, hogy az amygdala, az érzelmek, különösen a félelem feldolgozásában részt vevő agyi struktúra központi szerepet játszik a pánikbetegeknél megfigyelt túlzott félelemreakcióban. Sőt, képalkotó vizsgálatok a félelem feldolgozásában részt vevő agyi régiók funkcionális összekapcsolhatóságának megváltozását mutatták ki, ami arra utal, hogy a pánikbetegségben szenvedő egyéneknél aberrált félelmi áramkörök működnek.
A pánikbetegségben a szubliminális félelemjelzésekre való fokozott érzékenység a biológiai sérülékenység és a tanult asszociációk kombinációjából eredhet. Például a szorongásos rendellenességekre genetikai hajlamot mutató egyéneknek veleszületett túlérzékenysége lehet a fenyegetéssel kapcsolatos ingerekkel szemben. Emellett a traumatikus vagy stresszes élményeknek való ismételt kitettség érzékennyé teheti az agy félelmi áramköreit, ami még a finom veszélyre utaló jelekre is túlzott félelemreakcióhoz vezet.
További tényezők
Az olyan kognitív tényezők, mint a katasztrofális gondolkodás és a fenyegetéssel szembeni figyelmi torzítások súlyosbíthatják a pánikbetegségben a szubliminális félelmi ingerekre való érzékenységet. A katasztrofális gondolkodás magában foglalja a kétértelmű vagy jóindulatú jelzések katasztrofálisnak vagy életveszélyesnek való értelmezését, ami felerősíti a veszély érzékelését. A veszélyre irányuló figyelembeli torzítások a fenyegető ingerekre való szelektív odafigyelést jelentik. Eközben figyelmen kívül hagyják a semleges vagy pozitív jeleket, ami tovább erősíti a félelemreakciót.
A pánikbetegségben a szubliminális félelmi ingerekre való fokozott érzékenységnek jelentős következményei vannak a diagnózis és a kezelés szempontjából. A klinikusoknak figyelniük kell a pánikbetegségben szenvedő betegek félelemérzékenységének finom jeleire, mivel ezek az egyének hajlamosabbak lehetnek arra, hogy látszólag ártalmatlan ingerek hatására pánikrohamot kapjanak. Emellett a félelemérzékenység csökkentésére irányuló terápiás beavatkozások, mint például a Fókuszált Pánikmegoldás komplex módszertana és az expozíciós terápia, segíthetnek a pánikbetegségben szenvedőknek abban, hogy megtanulják elviselni és hatékonyan kezelni a félelmet kiváltó ingereket.
A pánikbetegség tehát egy összetett mentális egészségügyi állapot, amelyet visszatérő pánikrohamok és a félelmet kiváltó szubliminális ingerekre való érzékenység jellemez. Ez a fokozott érzékenység biológiai sebezhetőségek, tanult asszociációk és kognitív tényezők kombinációjából eredhet. A pánikbetegség félelemérzékenységének hátterében álló mechanizmusok megértése kulcsfontosságú a tünetek enyhítését és az érintettek életminőségének javítását célzó célzott beavatkozások kidolgozásához.
Kökény Tibor írása a Fókuszált Pánikmegoldás oldalon a pánikrohamok félelmi összetevőinek biokémiai hátteréről. focusedpanicsolution.com
Kökény Tibor pszichológus, a Jóga a mindennapi életben® rendszer senior oktatója. Sportolói referenciái többek közt Olimpiai és Európa-bajnokokkal, magyar bajnokokkal, Huszti Kata Exatlon győztessel vannak. A sport mellett specialitása a pánikrohamok, bizonyos személyiségzavarok (borderline, nárcisztikus), a kiégés (burnout) kezelése. Youtube video gyűjteménye támogatást ad mind a pánik, mind egyéb problémák megértéséhez.
Hivatkozások a cikkhez:
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0149763421002633
https://www.hindawi.com/journals/np/2020/8866386/