A pánik csak a kezdet?!

Milyen mentális problémákat hozhatnak a pánikroham fajtái a későbbiekben?

Az utóbbi években a pánikrohamok tanulmányozása túlmutat a puszta tüneti elemzésen, és a pszichopatológia mélyebb összefüggéseit vizsgálja. Goodwin és Hamilton cikke rávilágít a pánikrohamok és az alapvető mentális problémák közötti bonyolult kapcsolatra. Hipotézisük szerint a pánikrohamok a különböző mentális zavarok mögöttes tendenciáit jelezhetik előre. A kutatási eredmények azt sugallják, hogy a pánikrohamok specifikus altípusaihoz a pszichopatológia különböző mintázatai társulhatnak, az életkor és a kapcsolódó félelem pedig kulcsfontosságú szerepet játszik e mintázatok elhatárolásában.
Goodwin és Hamilton kutatásai a pánikrohamok négy különböző altípusát azonosítják a pánikrohamok megjelenésének ideje és az első roham idején fellépő előrejelző szorongás alapján. Így lehetséges korai kezdetű (tizenéves korban vagy a húszas évek elején), és késői  kezdetű (a húszas évek második fele után), illetve a a másik dimenzióban a pánikrohamhoz kapcsolódó előrejelző szorongás megléte vagy hiánya.
A következőkben az altípusok és a hozzájuk kapcsolódó, később eséllyel megjelenő mentális problémákat részletezzük.
1. Korán kezdődő pánikrohamok a hozzájuk társuló előrejelző szorongással. Ebbe az altípusba azok az egyének tartoznak, akik viszonylag fiatal korban tapasztalnak pánikrohamot, amelyet jelentős félelem vagy anticipációs szorongás kísér. Az ehhez az altípushoz társuló társbetegségek közé tartozhat a generalizált szorongásos zavar (GAD), specifikus fóbiák (mint a pókoktól (arachnofóbia),  kígyóktól (ophidiophobia), kutyáktól (cynofóbia), társas helyzetektől és beszédtől (szociális fóbia) való félelem) és súlyos depressziós zavar. Ezen kívül az ebbe a csoportba tartozó egyéneknél magasabb lehet az öngyilkos viselkedés és a mentális egészségügyi szolgáltatások nagyobb mértékű igénybevétele.
2. Korán kezdődő pánikrohamok társuló szorongás nélkül. Ebben az altípusban az egyének fiatal korban pánikrohamokat tapasztalnak, de nem mutatnak jelentős félelmet vagy szorongást a várható pánikrohamokkal kapcsolatban. Az ehhez az altípushoz társuló társbetegségek közé tartozhat az agorafóbia, a szociális szorongásos zavar és a szerhasználati zavarok. A társuló félelem hiánya megkülönböztetheti ezt az altípust a többitől, és befolyásolhatja a kezelési megközelítéseket és eredményeket.
3. Későn kezdődő pánikrohamok társuló előrejelző szorongással. Ebbe az altípusba azok az egyének tartoznak, akik az életük későbbi szakaszában pánikrohamokat tapasztalnak, és jelentős félelmet vagy szorongást mutatnak. Az ehhez az altípushoz társuló társbetegségek közé tartozhat az egészségügyi szorongás, a kényszerbetegség (OCD) és a poszttraumás stressz zavar (PTSD). A késői pánikrohamok és a hozzájuk társuló félelem jelezhetik a pánikbetegség kialakulásához hozzájáruló, életkorral összefüggő specifikus stresszorokat vagy életeseményeket.
4. Későn kezdődő pánikrohamok társuló szorongás nélkül. Ebben az altípusban az egyének az életük későbbi szakaszában pánikrohamokat tapasztalnak, de nem mutatnak jelentős félelmet vagy szorongást. Az ehhez az altípushoz társuló  társbetegségek közé tartozhatnak a szomatikus tüneti zavarok, alkalmazkodási zavarok és álmatlanság. A késői pánikrohamokhoz társuló félelem hiánya további vizsgálatot indokolhat a pánikbetegség kialakulásához és fenntartásához idősebb korban hozzájáruló egyedi pszichoszociális tényezőkre vonatkozóan.
Ezek a különböző altípusok rávilágítanak a pánikbetegségek sokféleségére, és aláhúzzák annak fontosságát, hogy a kialakulás korát és a társuló előrejelző szorongást figyelembe vegyük a mögöttes pszichopatológiai folyamatok megértésében. Ezen altípusok és a hozzájuk kapcsolódó társbetegségek azonosításával a szakemberek a pánikrohamokkal küzdő egyének sajátos szükségleteinek és kihívásainak kielégítésére szabhatják a beavatkozásokat. Az érintett személyek számára olyan tudást jelent a fenti összefüggések ismerete, amellyel megelőzhetik a tovább halmozódó problémák tömegét és súlyosságát.

Kökény Tibor írása a Fókuszált Pánikmegoldás oldalon a pánikrohamok további mentális problémák kialukálását  előrejelző lehetőségeiről. focusedpanicsolution.com
Kökény Tibor pszichológus, a Jóga a mindennapi életben^® rendszer senior oktatója. Sportolói referenciái többek közt Olimpiai és Európa-bajnokokkal, magyar bajnokokkal, Huszti Kata Exatlon győztessel vannak. A sport mellett specialitása a pánikrohamok, bizonyos személyiségzavarok (borderline, nárcisztikus), a kiégés (burnout) kezelése. Youtube video gyűjteménye támogatást ad mind a pánik, mind egyéb problémák megértéséhez.
A felhasznált tudományos cikk (KLIKK):
Goodwin RD, Hamilton SP. Panic attack as a marker of core psychopathological processes. Psychopathology 2001; 34: 278–288.