A pánikbetegség és a szociális szorongásos zavarok olyan legyengítő állapotok, amelyeket bizonyos helyzetekben jelentkező intenzív félelem és kellemetlen érzés jellemez.
Hol találhatóak az agyban a pánik és a szorongás?
Félelem és amygdala
Az e rendellenességek hátterében álló agyi hálózatok megértése kulcsfontosságú a hatékony kezelések kifejlesztéséhez. Mindkét rendellenesség számos kulcsfontosságú agyi régió és hálózat diszregulációjával jár együtt, különösen azokkal, amelyek a félelem feldolgozásában, az érzelemszabályozásban és a szociális megismerésben vesznek részt. Az amygdala, az agy félelmi áramkörének központi eleme, mind a pánik-, mind a szociális szorongásos zavarokban központi szerepet játszik. Az ezekben a betegségekben szenvedő személyeknél az amygdala gyakran hiperaktív, ami az észlelt fenyegetésekre adott túlzott félelemreakciókhoz vezet. Ez a hiperaktivitás különösen nyilvánvaló a szociális szorongásos zavarban, ahol a szociális jelzések, például az arckifejezések intenzív félelemreakciókat válthatnak ki.
A magasabbrendű homloklebeny alsóbbrendű funkciója
Egy másik kritikus régió a prefrontális kéreg (PFC – prefrontal cortex), amely olyan magasabb rendű funkciókért felelős, mint a döntéshozatal, az érzelmi szabályozás és a szociális viselkedés. Pánikbetegségben és szociális szorongásos zavarokban a PFC gyakran alulműködik, ami rontja az amygdala félelemreakcióinak szabályozására való képességét. Ez a hiperaktív amygdala és az alulműködő prefrontális kéreg közötti egyensúlyhiány hozzájárul az e rendellenességek során tapasztalt szorongás tartósságához.
Az énkép belső központja: az insula
Az insula, amely a belső testi állapotok érzékelését (interocepció) dolgozza fel, szintén érintett. Pánikbetegségben az insula gyakran túlműködik, ami a testi érzések, például a megnövekedett pulzusszám vagy a légszomj fokozott tudatosságához és félreértelmezéséhez vezet, ami pánikrohamot válthat ki. A szociális szorongásos zavarban az insula érintettsége a fokozott önreflexióhoz és a mások általi negatív értékeléstől való félelemhez kapcsolódik. Az insula működésének szintén fontos eleme, hogy a belső állapotok érzékelése bevésődik az énképünkbe, melyek fotósorozathoz hasonlóan raktározódnak. Így válik az énkép önössé, és fájdalmaktól és félelmektől áthatottá, melyen alapvető fiziológiás és mentális technikákkal remekül lehet dolgozni a Fókuszált Pánikmegoldás módszerével.
További érzelemszabályozás
Emellett az elülső cinguláris kéreg (ACC) részt vesz a hibák felismerésében és az érzelmi szabályozásban. Az ACC-ben mindkét rendellenességben megfigyelhető elcsúszott szabályozás, ami hozzájárul az észlelt fenyegetésekkel szembeni fokozott érzékenységhez és az érzelmi válaszok modulálásának nehézségeihez, vagyis a szorongás élményhez, ami persze távolról sem élmény…
Amikor lekapcsol a rendszer…
Az alapértelmezett üzemmód hálózat (DMN – default mode network), amely nyugalomban és önreflexív gondolkodásban aktív, megváltozott összekapcsolódást mutat ezekben a rendellenességekben. A szociális szorongásos zavarban az alapértelmezett üzemmód hálózat (DMN) fokozott aktivitása túlzott önfókuszálással és a szociális interakciókkal kapcsolatos rágódással jár együtt. Pánikbetegségben az alapértelmezett üzemmód hálózat (DMN) megváltozott kapcsolódási képessége hozzájárulhat a betegségre jellemző állandó éberséghez és az anticipációs szorongáshoz.
A pánikrohamokban és szociális szorongásos zavarokban az amygdala, a PFC, az insula, az ACC és a DMN-t érintő agyi hálózatok rossz regulációjával járnak együtt. Ezek a rendellenességek fokozott félelemválaszokhoz, károsodott érzelmi szabályozáshoz és túlzottan énközpontú gondolkodáshoz vezetnek. Ezeknek a mögöttes agyi hálózatoknak a megértése megalapozza az egyensúly helyreállítását és a szorongásos zavarok legyengítő hatásainak csökkentését célzó célzott terápiák kifejlesztését, melynek remek kezdő lépése a Fókuszált Pánikmegoldás komplex megközelítése.
Kökény Tibor írása a Fókuszált Pánikmegoldás oldalon a pánikrohamok érzelmi összetevőiről. focusedpanicsolution.com
Kökény Tibor pszichológus, a Jóga a mindennapi életben® rendszer szenior oktatója. Sportolói referenciái többek közt Olimpiai és Európa-bajnokokkal, magyar bajnokokkal, Huszti Kata Exatlon győztessel vannak. A sport mellett specialitása a pánikrohamok, bizonyos személyiségzavarok (borderline, nárcisztikus), a kiégés (burnout) kezelése. Youtube video gyűjteménye támogatást ad mind a pánik, mind egyéb problémák megértéséhez.
Hivatkozások a cikkhez:
Ho-Kyoung Yoon: Common and distinct brain networks underlying panic and social anxiety disorders. Progress in Neuro-Psychopharmacology and Biological Psychiatry. Volume 80, Part B, 3 January 2018, Pages 115-122