Az érzelmek kezelése pánikbetegségben: az érzelmi intelligenciával, az alexitímiával, az érzelemszabályozással és a megküzdéssel kapcsolatos legújabb tudományos eredmények áttekintése.
A pánikbetegséget hirtelen és intenzív félelem és szorongás jellemzi, amelyet gyakran fizikai tünetek, például szívdobogás, izzadás és szédülés kísérnek. A hatékony kezeléshez elengedhetetlen annak megértése, hogy a pánikbetegségben szenvedő személyek hogyan kezelik érzelmeiket. Ez az összefoglaló az érzelmi intelligencia, az alexitímia, az érzelemszabályozás és a megküzdési stratégiák szerepét vizsgálja a pánikbetegségben.
EQ és IQ?!?!
Az érzelmi intelligencia (EQ – emotional quotiens) magában foglalja a saját és mások érzelmeinek felismerését, megértését és kezelését. A magasabb EQ általában jobb mentális egészségügyi eredményekkel jár együtt. A pánikbetegségben szenvedő egyének azonban gyakran alacsonyabb EQ-t mutatnak, ami súlyosbíthatja tüneteiket, mivel megnehezíti a szorongást kiváltó helyzetek kezelését.
A pánikbetegségben szenvedők körében elterjedt az alexitímia, egy olyan állapot, amelyet az érzelmek azonosításának és leírásának nehézsége jellemez. Ez a nehézség ahhoz vezethet, hogy a testi érzéseket félreértelmezik, s fenyegetőnek fogják fel, és ezáltal pánikrohamot válthatnak ki.
Az érzelemszabályozás azokra a folyamatokra utal, amelyekkel az egyének befolyásolják az általuk megélt érzelmeket, azt, hogy mikor élik meg azokat, és hogyan fejezik ki azokat. A hatékony érzelemszabályozás enyhítheti a pánikrohamok intenzitását. Ezzel szemben a maladaptív stratégiák, mint például az elfojtás vagy az elkerülés, fokozhatják a tüneteket.
A megküzdési stratégiák azok a módszerek, amelyeket az egyének a stressz és az érzelmi szorongás kezelésére használnak. Az adaptív megküzdési stratégiák, mint például a problémamegoldás és a szociális támogatás keresése, csökkenthetik a pánikbetegség tüneteit. Másrészt a maladaptív stratégiák, mint például a szerhasználat vagy a tagadás, súlyosbíthatják a betegséget.
A pánikbetegséggel élő embereket alacsonyabb érzelmi intelligenciaszint, az elfojtás túlzott használata, a kognitív újraértékelés károsodása, az alexitímia magas szintje és a maladaptív megküzdési stratégiák jellemzik. A visszatérő pánikrohamok esetén hangsúlyozott az érzelmi intelligencia fejlesztése, a hatékony érzelemszabályozási technikák megtanítása és az adaptív megküzdési stratégiák előmozdítása. A megjelenő negatív érzelmek jobb felismerhetőségét és kezelhetőségét teszi lehetővé a Fókuszált Pánikmegoldás komplex módszercsomagja. A könnyen és gyorsan elsajátítható technikák segítenek megalapozni a további pszichoterápiás beavatkozások hatékonyságát. A megfelelő belső érzelmi koordináció, és reakciók potenciálisan javíthatják a pánikbetegségben szenvedő egyének kezelési eredményeit, jobb eszközöket biztosítva számukra emocionális reakcióik kezeléséhez, valamint a pánikrohamok gyakoriságának és súlyosságának csökkentéséhez.
Kökény Tibor írása a Fókuszált Pánikmegoldás oldalon a pánikrohamok érzelmi összetevőiről. focusedpanicsolution.com
Kökény Tibor pszichológus, a Jóga a mindennapi életben® rendszer szenior oktatója. Sportolói referenciái többek közt Olimpiai és Európa-bajnokokkal, magyar bajnokokkal, Huszti Kata Exatlon győztessel vannak. A sport mellett specialitása a pánikrohamok, bizonyos személyiségzavarok (borderline, nárcisztikus), a kiégés (burnout) kezelése. Youtube video gyűjteménye támogatást ad mind a pánik, mind egyéb problémák megértéséhez.
Hivatkozások a cikkhez:
Abdellah Oussi, Karim Hamid, Cyrille Bouvet (2023): Managing emotions in panic disorder: A systematic review of studies related to emotional intelligence, alexithymia, emotion regulation, and coping. Journal of Behavior Therapy and Experimental Psychiatry, (79): 101835 https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0005791623000022
