A felnőttek körében a közösségben végzett korábbi vizsgálatok eredményei szerint a pánikroham legtöbbször nem egy önmagában jelenlévő állapot, vagy betegség. A pánikroham ugyanis legtöbbször egyéb mentális betegségekkel együtt fordul elő. Bár ezen betegségeknek a pánik nem az oka, sokkal inkább a pánik jelenléte előre jelzi egyéb komplikációk, lelki problémák fellépését. A pánikroham a mentális zavarok magasabb kockázatával jár együtt.
Ekkor a pánikroham már nem egyedüli gondot okoz az elszenvedőjének, hanem halmozott betegség-megjelenést, vagyis multimorbiditást. Ezzel az érintett személy életminősége komoly deficitet szenved, és egyre több kórházi ellátással, gyógyszerszedéssel, kevesebb pénzkereseti lehetőséggel néz szembe. Olyan negatív spirálról beszélhetünk, melyek egyre mélyebbre taszítja az érintett személyt a betegségek világában.
A pánikrohamok lelki betegségekkel kapcsolatos előrejelző erejének vizsgálatára irányuló kutatási erőfeszítések között számos olyan tanulmány szerepelt, amely összefüggéseket dokumentált a pánikrohamok és a komorbid mentális zavarok vártnál magasabb aránya között. Ezek a bizonyítékok rámutatnak a pánikrohamok gyakoriságára a depressziós, a bipoláris (mániás-depressziós), a szorongásos, a drog- és alkoholhasználók, és a pszichotikus zavarokban szenvedő felnőttek körében.
Ezért a megfelelő időben észrevett, és megfelelően kezelt pánikrohamok a lelki egészség, és az általános életminőség javításának a lehetőségét adják. A komplex megközelítések adják a legjobb eredményt, melyekben szerepel mind a stressz csökkentése, mind a kiegyensúlyozott táplálkozás beállítása, mind a megfelelő alvási ciklusok megtalálása. Szükség esetén pszichológiai technikákkal és orvosi/gyógyszeres segítséggel is szükséges beavatkozni.
A cikk forrása:
Goodwin, RD és mtsai (2004): Panic Attack as a Risk Factor for Severe Psychopathology. Am J Psychiatry 161:12, 2208-2214.
One thought on “A pánikroham mint a súlyos lelki betegségek kockázati tényezője”