Az ortomolekuláris medicina a testben természetesen jelen lévő anyagok alkalmazását jelenti, mellyel az anyagcsere működést támogatja. Az ortomolekuláris medicina kifejezést Linus Pauling, kétszeres Nobel-díjas tudós használta először 1968-ban. Az „ortho” (jelentése: helyes, azonos) a szervezetben jelen lévő kisebb mennyiségű, ún. minőségi tápanyagként bevitt anyagokra (vitaminok, nyomelemek, polifenolok, stb.) vonatkozik. Ezen anyagok megfelelő mennyiségben pótolva lehetővé teszik a hatékony terápiákat. Az ortomolekuláris medicina nem ellenzi a hagyományos gyógyszeres kezelést, azonban alapgondolata, hogy a minőségi anyagok hiánya miatt a test nem tud hatékonyan gyógyulni, és nem reagál a terápiákra (Null, 2003.).

A következőkben a szorongásos betegségek, különösképpen a pánik esetében előforduló lehetséges vitamin és ásványianyag hiányokat vesszük sorra. Az alább felsorolt anyagok hiánya megnehezíti vagy meggátolja a stresszel és a szorongással való megküzdést, és fenntarthatják a pánikrohamok fennmaradásának és kiújulásának veszélyét. Gondoljunk bele, ha például nincs elegendő kálium a szervezetben, akkor eleinte a fáradtság, a szédülés, a fejfájás, a hányinger törhet ránk, de később izomgörcsök, bénulás és keringési problémák is megjelenhetnek. Ugyanígy, ha azt szeretnénk, hogy pánikrohamok nélkül élhessünk, de nincs elég B6 vitamin a szervezetben, akkor létrejöhet idegrendszeri károsodás, melynek következményei a bizsergés, zsibbadás, a végtagok fájdalma.

• Több kutatás bizonyítja, hogy egy BR-16A (Mentat, vagy eredeti nevén ashwaganda) elnevezésű növénykivonat hatékony a különböző eredetű szorongások oldásában (Kumar és Kulkarni, 2006., Kulkarni és Verna, 1993.).
• A Geriforte nevű növényi kivonat (több összetevőből álló ájurvédikus szer) jó a szorongás ellen (Pathania és mtsai, 1998.)
• A Kava kivonat, szedése kezdetétől számított 4 héten belül mellékhatások nélküli szorongáscsökkenést okozott. Ugyanígy jó hatású volt menopauza tünetek enyhítésére is. A kava (kiejtés: kává) a Piper methysticum (részegítő bors, mámorbors) gyökértörzsének nedvéből és kókusznedvből készült ital, mely Hawaii, Mikronézia és Polinézia nemzeti italaként ismert. Fő hatóanyaga a kavalakton.
• A triptofán, mely fontos esszenciális aminosav, szintén jó hatású pánik ellen. Egy kísérletben megvizsgálták a triptofán-hiány hatását az általános szorongásra és a 35%-os szén-dioxid (CO2) kihívásra adott válaszra. Egészséges férfi önkéntesek egy csoportja egy triptofán nélküli aminosav keveréket és egy másik csoport placebokeveréket kapott. A triptofánmentes keverék a vér triptofánszintjének 80%-os csökkenését eredményezte a placebóhoz képest. A szorongást mérő tesztek eredményei nagyobb szorongást mutattak a triptofán nélküli keveréket kapott személyeknél. Továbbá a CO2-kihívás után a neurovegetatív pániktünetek jelentős növekedése következett be. Az eredmények szerint a szerotonerg rendszer ok-okozati összefüggésben áll a szorongással kapcsolatos mechanizmusokkal, és a triptofán-hiány szerepe a CO2 által kiváltott pánikbetegségben jelentős.
• B6 vitamin szint. Egy sok ezer résztvevős vizsgálat alátámasztotta az alacsonyabb B6-vitamin bevitel és a szorongás fokozott kockázatának összefüggését. E rendellenességek kezelésének ésszerű megközelítése lehet a tápláltsági állapot javítása (Kafeshani, 2019.).

A továbbiakban azokat a nyomelemeket mutatjuk be, amelyek okozhatnak szorongásos zavarokat, és pánikrohamot.

Szelén 

A népesség 50%-a (!) szelén hiányos Nagy-Britanniában. Szelén (Se) adásával hangulatjavulást és szorongáscsökkenést értek el. A szelén nanokompozitok antioxidáns potenciált mutattak egy kísérletben, és jelentős hatást gyakoroltak a viselkedésre. Ezzel szemben, a szelénpor káros a viselkedési paraméterekre. Az eredmények azt is mutatták, hogy a szelén por vagy a szelén nanorészecskék képesek voltak átjutni a vér-agy gáton és szembetűnő szövettani és biokémiai változásokat idézhetnek elő.

Magnézium

A magnézium (Mg2+) a negyedik leggyakrabban előforduló esszenciális elem a szervezetben, és a második leggyakrabban előforduló intracelluláris kation. Egy felnőtt szervezet körülbelül 24 g Mg-ot tartalmaz, amelynek körülbelül 50%-a a csontokban van jelen. A többi a lágyszövetek intracelluláris terében található. A teljes test magnéziumjának mindössze 1%-a található a vérben (Jahnen-Dechent & Ketteler, 2012). Az intracelluláris Mg2+több mint 300 biokémiai reakcióhoz szükséges, amelyek közül sokhoz energiatermelésre van szükség. A stressz magnézium-hiányos állapotot idézhet elő. A Mg2+ hiány sokféle tünetet produkálhat, úgymint szorongás, félelmek, hallucinációk, gyengeség, testi panaszok.

Cink és réz

A cink az egyik legfontosabb nyomelem az élő szervezetekben. A cink fontos szabályozó szerepet játszik a transzkripciós és strukturális, valamint az enzimatikus fehérjék működésében. Napi szükséglete életkortól és nemtől függ. A nőknek 8-9 mg, a férfiaknak 11 mg-ra van szükségük. A cink számos szövet, köztük az agy fejlődéséhez és működéséhez nélkülözhetetlen. Ennek az elemnek a hiánya összefügg a szorongás szintjének növekedésével. 

A kísérletekben a szorongással küzdő egyéneknél jelentősen magasabb volt a réz szintje, és réz/cink hányados, és alacsonyabb a cink (Zn) plazmaszintje a kontrollokhoz képest. A Zn-szint a normál tartományba emelkedett és a réz/cink hányados jelentősen csökkent a cinkterápia után, de a réz szintje nem csökkent jelentősen. Ugyanezek a betegek a cink- és antioxidáns-terápia után szignifikánsan javultak az észlelt általános tünetek tekintetében.

Ezek az eredmények összefüggést sugallnak a Zn plazmaszint és a szorongó egyének között, bizonyítják, hogy a cinkterápia hatékonyan növeli a cink plazmaszintjét, és azt mutatják, hogy a cinkpótlás szerepet játszhat a szorongásos tünetek javulásában (Russo, 2011.).

Vas

A vas változatos biológiai funkciói között egyre több irodalmi adat ismeri fel a vas jelentőségét a neurológiai működésben. A Fe fontos szerepet játszik a mielinizációban, mivel az agyban főként az oligodendrocitákban van jelen (Connor & Menzies, 1996). A neurotranszmitterek, például a dopamin és a GABA metabolizmusához is elengedhetetlen (Beard és Connor, 2003, Yager és Hartfield, 2002, Youdim és mtsai., 1989).

A vashiány viselkedésbeli hatásai már csecsemőkorban jelentkezhetnek, de felnőttkorban is előfordulnak. Egyes viselkedési formák már gyermekkorban elkezdődhetnek, de felnőttkorban is fennállhatnak.

A csecsemőknél és gyermekeknél különösen gyakran megfigyelhető viselkedésformák közé tartozik az óvatosság és tétovaság, a pozitív érzelmek hiánya és a csökkent szociális elkötelezettség. A felnőtteknél az érintett viselkedések közé tartozik a szorongás, a depresszió, a magasabb komplex kognitív feladatok és más pszichológiai zavarok.

A hippokampusz egy olyan agyi régió, amely alapvető fontosságú a memória, a tanulás és más célok szempontjából. A hippokampusz nagyon érzékeny a vas hiányára a korai fejlődés során. A corpus striatum dopaminban gazdag rostokat küld a prefrontális kéregbe, és részt vesz az olyan végrehajtó tevékenységek szabályozásában, mint a tervezés, a gátló kontroll, a tartós figyelem, a munkamemória, az érzelmek szabályozása, az emlékezet tárolása és előhívása, a motiváció és a jutalmazás. A vashiányról ismert, hogy a viselkedés és a fejlődési szempontok változását okozza az olyan neurotranszmitterek, mint a szerotonin, a noradrenalin és a dopamin befolyásolása révén (Shah és mtsai 2021).

Mangán

A mangán (Mn) egy gyakran figyelmen kívül hagyott, esszenciális elem, amely kis mennyiségben szükséges a szervezet számos alapvető funkciójához. Egy vizsgálat a szérum Mn-mennyiségének súlyos csökkenését mutatta ki: a glifozát nevű növényvédőszer súlyosan csökkenti a növények Mn-szintjét. A Mn élettani hatását vizsgálták, valamint a bélrendszeri mikrobiom diszbiózissal és az olyan kóros idegrendszeri állapotokkal való kapcsolatát, mint az autizmus, az Alzheimer-kór (AD), a depresszió, a szorongásos szindrómák, stb.

Az autizmusban kimerült Lactobacillusok antioxidáns védelme kritikusan függ a Mn-tól. A Lactobacillus probiotikumok kezelhetik a szorongást, amely az autizmus és a krónikus fáradtság szindróma társbetegsége. A csökkent Lactobacillus mennyiség a bélben a kórokozó, a glifozát toxicitással szemben ellenálló Salmonella túlszaporodásához vezet, és a Mn itt is szerepet játszik (Samsel és Seneff, 2015.).

Foszfát

Alacsony foszfát szint (hypophosphotemia). Az alapos és lelkiismeretes diagnosztikai vizsgálat egyensúlyának megteremtésére tett kísérlet során, amikor az intuíció azt sugallja, hogy a szorongásos állapot pszichogén. Mégis előfordul, hogy a pánikbetegség diagnózisának oka a hipofoszfatémia, vagyis az alacsony foszfát szint (Kligler, 1999.).

Pánikroham elleni módszerek

Testmozgás

Közismert, hogy a testmozgás csökkenti a pánik tüneteit. A testmozgás hasznos stresszcsökkentő, levezeti a feszültségek nagy részét, így az általános jóllétünket fokozza. A rendszeres testmozgás hatására kevésbé törnek ránk pánikrohamok.

Úgy tűnik, hogy a rendszeres testmozgás hatékonyan javítja a pánikroham tüneteit; ez azonban még mindig nem teljesen egyértelmű. A részletes és pontos ajánlásokhoz további kontrollált tanulmányokat kell végezni, hogy meghatározzák a legkorszerűbb gyakorlatokat a pánikbetegek testmozgásához.

Nagyban befolyásolja a tünetek megjelenését, hogy milyen testmozgást végzünk. A legjobb testmozgásnak tűnnek azok a sportok, mozgásformák, amelyek monoton, ciklikusan ismétlődő mozgásokat tartalmaznak, mint az egyenletes futás, a tempós séta, az úszás, a kerékpározás. A hektikus, hirtelen mozdulatokból összetevődő sportoknak is meglehet a jótékony hatásuk, de kisebb sikerrel, mint a monoton mozgásos testmozgásoknál. Ilyenek a kézi- és a kosárlabda, a futball, a fallabda, stb. A tudományos megfigyelések szerint a belső fiziológiai terhelhetőségnek megfelelő, önmagunk által kiválasztott intenzív, intervalszerű mozgások szintén jótékonyak lehetnek a pánikbetegség tüneteinek előfordulására (Machado és mtsai, 2022).

A monoton mozgású sportok esetén egyrészt a mozgás jótékony hatása komplex módon hat: jobb a vérkeringés, ezáltal jobb a sejtek tápanyag- és oxigén ellátása. A komfortzónából kilép a gyakorló, és a szervezetnek alkalmazkodnia kell a kihíváshoz. A légzésszám és -mennyiség megemelkedésével a gázcsere is intenzívebb lesz a tüdőben és a sejtekben. Egyes leírások szerint az idegrendszerre több úton is közvetlenül hat a testmozgás, és az általános éberséget és az IQ-t is támogatja. Lélektanilag az ember jobban a teste tudatában lesz. Továbbá az endorfinok felszabadulása is általánosan ismert jó hatású a testgyakorlást végzőknél. 

A társbetegségekre, például a depresszióra és egyéb szorongásos betegségekre is pozitívan hat a testmozgás.

Barí Khátú pranám

https://www.youtube.com/watch?v=C2t7LDqtyao

A Barí Khátú pranám az egész testet harmonizálja és átmozgatja:

A hajlító és nyújtó mozgások váltakozása révén a gerinc egyes szakaszai mozgékonyabbak lesznek, és élénkül a vérkeringésük. A mozgások a meg rövidült, merev izmokat nyújtják és lazítják, a gyenge izmokat pedig erősÍtik. A Bari Khátú pranám gyakorlatai korrigálják a fej, a vállöv, a medence, a láb, illetve a lábfej tartását. Ehhez nagymértékben hozzájárul, hogy a legtöbb testhelyzetben kezünkkel és lábunkkal a talajon támaszkodunk, a fej, a felsőtest és a csípő e pontok között mozog. A Bari Khátú pranám nagyon kedvezően hat a légzésre. Mivel az egyes ászanákkal a mellkas különböző területeit nyújtjuk, az egész tüdőt átszellőztetjük, ezáltal a tüdő minden lebenyeben felélénkül az anyagcsere. Testhelyzeteként a tüdő más-más része tagul, vagy húzódik össze, s szellőzik fokozottabban. A gyakorlatok kiegyensúlyozzak a belső szervek és az idegrendszer működést. Ez megmutatkozik abban is, hogy a gyakorlat elvégzése után testileg-lelkileg felfrissültnek, és kiegyensúlyozottnak érezzük magunkat. A Bari Khátú pranám fokozza erőnlétünket, és felpezsdíti a vérkeringést.

Ha rendszeresen gyakorlunk napi 5-20 kort, állóképességünk javulni fog. A Barí Khátú pranám fejleszti a figyelem összpontosítást és a memóriát. Ez egyrészt a fordított ászanáknak köszönhető, amelyek során előrehajolunk, ezáltal az agy vérellátása megnő. Másrészt annak, hogy a gyakorlatok kiegyensúlyozzák az idegrendszer működését. Nemcsak a lelkiállapot befolyásolja a testtartásunkat, es azt, hogy izmaink mennyire feszültek vagy ellazultak, hanem az ászanák is hatnak a pszichére. A gyakorlatsor összességében javítja a kedélyállapotot, fejleszti az önbizalmat.

Végezzük el a második kor Barí Khátú pranámot úgy, hogy a 6. testhelyzetnél a bal lábfejet tegyük a kéz közé előre, a 12. testhelyzetnél pedig hatra.

A gyakorlatsort követően, hanyatt fekve, lazítás közben érzékeljük a gyakorlatok hatását.

© A Jóga a mindennapi életben rendszer hozzájárulásával közölve

Napüdvözlet (szúrja namaszkár)

Alaphelyzet: zárt állás

Összpontosítás: az egész testre

Légzés: a mozgással összehangoltan, a testhelyzetekben, illetve ászanákban normál légzés

Ismétlés: 2–12 kör

A gyakorlat menete:

Összpontosítsuk figyelmünket az egész testre.

1. Zárt lábbal, egyenesen állva tegyük össze a tenyerünket a mellkas előtt.
2. Belégzés közben párhuzamosan emeljük a két nyújtott kart a fej fölé úgy, hogy a tenyér előre nézzen. Nézzünk felfelé.
3. Kilégzés alatt hajoljunk előre úgy, hogy a tenyér vagy az ujj lehetőleg érintse a talajt a lábfej mellett. A térd maradjon nyújtva.
4. Belégzés közben a bal lábbal lépjünk jól hátra, támaszkodjunk a felhúzott lábujjakra és a bal térdet engedjük a talajra. A jobb lába két kéz között, a talp teljes felületével a talajon legyen, nézzünk felfelé.
5. Kilégzés alatt a jobb lábbal lépjünk hátra a bal mellé, emeljük a csípőt és nyújtsuk a térdet, a sarkunk közelítsen a talajhoz, a fej lazán lógjon a két kar között. A tekintet irányuljon a köldökre. A testsúly egyenletesen nehezedik a lábfejre és a kézre. Az ezt követő testhelyzetekben a kéz és a láb lehetőleg ugyanezen a helyen maradjon.
6. A légzésszünet alatt engedjük le a talajra a térdet, az állat és a mellkast. A lábfej a lábujjakon támaszkodjon, a medencénket emeljük meg. Összpontosítsuk a figyelmünket az egész testre.
7. Belégzés közben engedjük le a medencét a talajra és emeljük fel a törzset, hajtsuk hátra a fejet, homorítsunk és nézzünk fölfelé. Nyújtsuk a lábfejet (bhudzsangászana).
8. Kilégzés alatt emeljük a csípőt, nyújtsuk a lábunkat, és nézzünk a köldökünkre. Mindkét talp, a sarokkal együtt legyen a talajon. A testsúlyunk egyenletesen nehezedjen a kézre és a lábra.
9. Belégzés közben lépjünk előre a bal lábbal, és tegyük a talpat a két tenyér között a talajra. A jobb térdet is engedjük a talajra, a jobb lábfej a lábujjakon támaszkodjon. A tekintetünk irányuljon felfelé.
10. Kilégzésre a jobb lábbal lépjünk előre a bal mellé, és nyújtsuk a térdet. A törzs lazán lógjon lefelé, a tenyér vagy az ujj érintse a talajt. A térd maradjon nyújtva.
11. Belégzés közben egyenesedjünk fel és a két karral nyújtózkodjunk felfelé. Nézzünk a tenyerünk irányába.
12. Kilégzés alatt engedjük le az összetett tenyerünket a mellkas elé. Térjünk vissza kiindulóhelyzetbe.

• Egy kör a fenti 12 testtartásból, ászanából áll. A következő körben a jobb lábbal lépünk hátra a 4., illetve előre a 9. testhelyzet (ászana) felépítésekor. Így cseréljük a lábtartást minden körben.

Jótékony hatásai:

Szabályozza a vérkeringést, javítja az erőnlétet és a figyelem-összpontosító képességet, a lelki egyensúly megőrzését és a spirituális fejlődést segíti.

Ellenjavallat! Magas vérnyomás vagy szédülékenység esetén a gyakorlat mellőzendő.

© A Jóga a mindennapi életben rendszer hozzájárulásával közölve. A részleteket lásd itt: https://www.yogaindailylife.org/system/hu/3-szint/surya-namaskara