Milyen körülmények közt használhatjuk a pánikroham megfékezését célzó technikákat? – tudományosan igazolt események.
A pánikroham bárhol bekövetkezhet, például utazás közben is. Az alábbiakban néhány tipikus, de nehéz helyzetet tekintünk át, melyben a Fókuszált pánikmegoldás szintén használható.
Számitógépes játékok által is előidézhető a pánikroham
Különböző vizsgálati alanyoknak eltérő hangingereket adtak, melyek vagy ritmikusak és megnyugtatóak voltak, vagy nem ritmikusak és izgatóak, vagy ritmikus gépi kattogások. Az eredmények azt mutatják, hogy bizonyos agyi központokban jellegzetes különbségek mutathatók ki az eltérő hanghatások okán. Az érdekesség az, hogy bizonyos videojátékok hanghatásai képesek pánikrohamot előidézni az arra fogékony játékosokban.
MRI gépben történő vizsgálat
A vizsgálatok szerint az MRI procedúrán keresztüleső személyek kevesebb stresszt élnek meg a bezártság miatt, ha megfelelő információval rendelkeznek a folyamatról. A kognitív ismeretek olyan új támpontokat és lelki kontrollt adnak a pánikra hajlamos személyeknek, melyek csökkentik a negatív tünetek előfordulását. A kísérletben alkalmazott módszerek a kognitív-viselkedéses megközelítéshez (CBT) hasonlóak (Tazegul és mtsai, 2015., Dewey és mtsai, 2007.).
Sajnálatos módon az MRI vizsgálat során fellépő szorongás és pánik jelentős költségekkel terhelheti az egészségügyi ellátást, gondoljunk csak a vizsgálatok elhalasztására, a szélsőségesen pánikos betegek elbóditására a vizsgálat elvégzéséhez. Ezért a pánik olcsó, gyors, hatékony kezelhetősége mind az egyén szempontjából, mind az egészségügy gazdasági oldaláról előnyös (Wen és mtsai, 2022.).
Asztmás köhögési roham
„Az asztma a kanadai felnőttek körében egy sor mentális zavar megnövekedett előfordulásával járt együtt. A legerősebb kapcsolat az asztma és a poszttraumás stressz zavar, a mánia és a pánikbetegség között volt. A mentális zavarokkal és asztmával egyaránt küzdő felnőtteknél szignifikánsan magasabb volt a funkcionális károsodás és a mentális egészségügyi szolgáltatások igénybevételének aránya, mint azoknál, akik vagy asztmával vagy mentális zavarokkal küzdöttek, de mindkettővel nem. (…) Az eredmények a másodlagos problémák megelőzésre irányuló erőfeszítések fontosságára mutatnak rá.” (Goodwin és mtsai, 2010.)
Magashegyi környezetben jelentkező pánikroham
„A nagy magasságoknak kitett emberek gyakran tapasztalnak a hipoxia által kiváltott szomatikus tüneteket, például légszomjat, szívdobogást, szédülést, fejfájást és álmatlanságot. A legtöbb tünet megegyezik a pánikroham vagy súlyos szorongás esetén jelentkező tünetekkel. (…) Továbbá, a nagy magasságoknak való kitettség normális embereknél alvás közbeni légzési zavarokat okoz, amelyek hasonlóak a pánikbetegségben alacsony magasságban előforduló zavarokhoz.” (Roth és mtsai, 2002.)
Sport közben kialakuló pánikroham – laktát indukált pánik
„Számos bizonyíték utal arra, hogy a laktát-anyagcsere megváltozhat a pánikbetegségben. Nemrégiben pánikbetegeknél a glükózinfúzió alatti hiperventillációt követő túlzott szérumlaktát-emelkedésről számoltunk be. A jelenlegi vizsgálatban a laktát-metabolizmust 12 pánikbeteg és 12 kontroll személynél glükózbevitelt követő hiperventillációval serkentettük. A hiperventilláció során pánikba esett hét betegnél a szérumlaktát-szint nagyobb mértékben emelkedett, mint a nem pánikbetegeknél vagy a kontrolloknál. A laktátválasz szignifikánsan korrelált a szorongás és a pánik tüneteinek csúcsértékével, de nem korrelált az inzulin- vagy kortizolszintekkel, a pulzusszámmal, a pCO2-vel, az elhízással, a testmozgási szokásokkal vagy az étrenddel. Úgy tűnik, hogy a hiperventilláció által kiváltott pánik olyan metabolikus változásokkal jár együtt, amelyek emelkedett szérumlaktátot eredményeznek.” (Maddock és mtsai, 1991.)