A pánikroham a félelem és a szorongás hirtelen és intenzív epizódjai, amelyek bárkit elérhetnek, látszólag a semmiből. Míg a modern orvostudomány pszichológiai és biológiai magyarázatokat kínál, lenyűgöző, ha megvizsgáljuk mitológiai eredetüket, különösen a görög Pán isten történetén keresztül.
Pán története
Ön hallott már a görög mitológia alakjáról, Pán istenről? Nagyon érdekes Pán története, aki egy összetett és rejtélyes istenség, akit a természettel, a vadonban élő helyekkel és a pásztorokkal hoznak összefüggésbe. Megjelenése, a kecskére emlékeztető vonásai, beleértve a szarvakat és a patákat is, feltűnő alakot kölcsönöz neki. Pán mitológiai története összefonódik a pánik születésével.
A pánikbetegség az egyik legrégebbi példa a görög mitológiában, ahol a pánik kifejezés Pán isten nevéhez fűződik. Pán a juhok és a pásztorok istene volt. Félelmetesnek tűnt, mert szarvai voltak, és nagyon aktív és energikus ember volt, egyben ingerlékeny is. Sok különböző történetben Pán rémületet, félelmet, sikolyokat és fájdalmat okozott a körülötte lévőkben. Pán többek közt üldözte a nimfákat, akik menekültek előle. Az emberek, akiknek át kellett menniük az erdőn, szintén féltek tőle. Ha találkoztak Pánnal, pánikrohamot vagy pánikszerű rémületet kaphattak, mert nem tudták, miért is féltek. Így az emberek később féltek kimenni a szabadba, mert azt hitték, hogy újra láthatják a félelmetes Pánt, és megijednek. Így nem mentek többé piacra (görögül ágora), mert féltek a nagy, nyílt vagy nyilvános terektől, helyektől. Ez magyarázza a pánikbetegség agorafóbiával problémakör kialakulását és nyelvi eredetét.
Pán isten szobra Pompeiből
Pán és pánikot keltő sikolyának mítosza metaforikus magyarázatot ad az emberekben fellépő pánikroham megmagyarázhatatlan okaira. Ahogyan Pán sikolya rémületet keltett azok szívében, akik hallották, úgy a pánikroham is intenzív félelemmel és szorongással töltheti el az embert, látszólag figyelmeztetés vagy ok nélkül.
Pán és a természetközeliség
Ráadásul Pánnak a természethez és a vadonhoz való kötődése kiemeli a pánikroham és az emberi lét ősi aspektusai közötti kapcsolatot. A pánik pillanataiban beindulnak az ösztöneink és a „küzdj vagy menekülj” reakcióink, visszhangozva azt az ősi félelmet, amelyet őseink tapasztaltak, amikor a vadonban fenyegetéssel szembesültek.
A Pán mítosza a pánik pszichológiai és érzelmi elemeit is kiemeli. Pán félig ember, félig kecske alakja a pánikrohamok kettős természetét szimbolizálja. Ahogyan Pán egyszerre testesíti meg az emberi és az állati természetet, úgy a pánikrohamok is a racionális elménk és az ősi ösztöneink közötti összetett kölcsönhatást foglalják magukban.
Bár az ókori görögök talán nem úgy értették a pánikrohamot, mint mi ma, mitológiai történetmesélésük lehetővé tette számukra, hogy megküzdjenek a megmagyarázhatatlan félelem és szorongás fogalmával. Bizonyos értelemben Pán története a pánik tartós emberi tapasztalatának és a pánik értelmének megtalálására irányuló igénynek a tanúsága, még akkor is, ha ez az értelem a mitológián keresztül jut kifejezésre.
A modern és a mitologikus megközelítés összegzése
A pánikroham tehát rejtélyes és szorongató jelenség, és a „pánik” kifejezés mitológiai eredete Pán isten révén elgondolkodtató perspektívát kínál. Ha elmélyedünk ebben az ősi mítoszban, betekintést nyerhetünk a hirtelen és megmagyarázhatatlan félelemmel folytatott tartós emberi küzdelembe, és abba, hogy őseink hogyan próbáltak ennek értelmet adni saját mitológiai elbeszéléseikben. Végső soron, akár a mitológián, akár a modern pszichológián keresztül, a pánikrohamok megértése és kezelése továbbra is a mentális egészség és jólét előmozdításának kulcsfontosságú szempontja. Ebben segít a Fókuszált Pánikmegoldás komplex módszertana is, amely hatékony és gyors megoldást ad a pánikrohamokkal küzdők kezébe, hogy megoldják gyötrő problémájukat.
Forrás, amely alapján a cikk készült:
Vishwa Sree Yadla, NJ Patil, Prabhakar K. (2022): Western Historical Perspectives Of Panic Disorder –An Overview. Journal of Positive School Psychology 2022, Vol. 6, No. 8, 8748-8754
Írta: Kökény Tibor, pszichológus