Van eltérés a pánik és a szorongás különféle megjelenési formái között? Van-e különbség a szorongásos aggodalom az izgalom közt?
Az agyunk tudja, hogy van különbség szorongás és pánik között, és a pozitív izgalom és a negatív aggodalom közt is. A tudományos kutatások szerint a két állapot különböző agyi területekről ered.
A szorongást és pánikot kutató tudósok szétválasztják a szorongó aggodalmat az izgalomtól. Ezeket az érzéseket sokszor hajlamosak vagyunk összekeverni, mivel a szubjektív narratívánk értékeli ki a testi folyamatokat, vagyis az érzelmek testi jeleit: például a hevesebb szívdobogást, a megfeszülő izmokat. Másrészt az aggódásra hajlamos emberek agyi aktivitása még nyugalmi állapotban is inkább a bal agyféltekés aktivitást mutattak, míg a pánikbetegekre a jobb agyféltekés aktivitás volt jellemző.
A bal agyfélteke irányítja a beszédképzést, és ennek megfelelően az aggódás leginkább a verbális tevékenységhez kapcsolódik. A jobb agyfélteke viszont nagyobb szerepet játszik a pánikrohamok testi hatásainak szabályozásában: a szívverés fokozásában, a stresszhormonok termelésében vagy az izomtónus fokozásában. Azt is mondhatjuk, hogy a bal féltekés gondolkodás inkább megoldani szeretné az aggódást kiváltó körülményeket, míg a jobb félteke a szorongást okozó folyamat érzéseinek átéléséhez kapcsolódik. Az agyi feladatmegosztás előnye még az is, hogy ha egy adott agyi régió vérellátása megnő, akkor az idegrendszer jobban teljesít a vészhelyzetekben és feladatokban. Így bizonyos aggodalom mennyiség javítja a verbális képességeinket, és moderált mennyiségű izgalom javítja a látási és térbeli tájékozódási információk feldolgozását. Stresszhelyzetben és veszélyben jobban látunk és jobban érzékeljük a körülöttünk lévő teret.